A mobil telefonok használata ma már legalább annyira elterjedt, mint a WC-papír használata. Legalábbis, ahogy én látom. Miért pont ez jutott eszembe elsőnek, nem tudom. A gyerekeknek is hamarabb van a kezükben mobiltelefon, minthogy önállóan ki tudnák törölni a feneküket. Megoszlanak a vélemények arról, káros-e a mobilozás. Pontosabban, arról lehet beszélgetni, hogy mennyire káros és mi az a mérték, ami már káros. A megosztottság többek között azért is lehetséges, mert egyrészt kevés adat áll a rendelkezésünkre, másrészt a vizsgálati lehetőségek is korlátozottak. Ezen kívül is embere válogatja, kire milyen hatással vannak a környezeti rezgések. Fontos kérdés – még érdekfeszítőbb lenne egy valós válasz rá -, milyen hatással van a gazdasági megfontolás egy adott vélemény kialakításában.

Úgy hallottam: az oroszok, miután a 60-as években vizsgálták a rádióhullámok élettani hatásait, jelentősen szigorítottak az erre – a kibocsátható hullámokra – vonatkozó szabványon. A magyar szabványt akkor lazították először, amikor a mikrohullámú sütők megjelentek. Aztán később egy még megengedőbb szabályozás lett átvéve, amely azon az elven alapul, és amit úgy tudok értelmezni, hogy addig lehet üzletelni valamivel, amíg a káros hatását be nem bizonyítják (az arra felhatalmazott illetékesek?).

Az 5G megjelenése újabb félelem- és kérdéshullámot is elindított. Erről és a mobilhasználatról, veszélyes-e, majd külön írok.

Most arról, ami az egyik leggyakoribb kérdés; leárnyékolja-e a telefonra tett sungit lapocska a telefont. Merthogy az orosz honlapokon ezt írják. A megfogalmazás, az árnyékolás szó pontatlan. Abban az értelemben, ahogy az árnyékolást általában értjük. Csökkenti a sugárzás mértékét?

Telefonunk a ráragasztott sungit lappal együtt is működik, tehát a telefon és a bázisállomás közötti rádióhullámú kapcsolat folyamatos. Ha a sungit lap a szó szoros értelmében árnyékolna, akkor tényleg teljes védelmet nyújtana, mert használhatatlan lenne a készülékünk. Mintha alufóliába csomagolnánk. A telefonunk ilyenkor „nem kapcsolható”. Ha a sungit számottevően csökkentené a rádióhullámok erősségét, akkor öngólt lőnénk. Telefonunk úgy érzékelné, hogy csökken az adó jele, azért nagyobb teljesítményre kapcsolna. Ezzel pont az ellenkezőjét érnénk el, mint amit akarunk.

Többeket is megkérdeztem a sungit telefonlapokról. Kalinyin professzor megmutatta, ő egy kb. 15x25 mm-es lapocskát ragasztott a telefonjára.

Az egyik sungitról írt könyv szerzője elmondta nekem, hogy ő személyesen a sungit takarmányozási célú felhasználását tanulmányozta alaposabban, az eredményt olvashatom könyvében. Ő azóta mindig kever sungitot baromfiai takarmányába. A folytatásban elmondta, hogy a telefonlapokkal fizikus barátai végeztek kísérleteket, és ezek megerősítették, hogy a sungit véd bennünket a magas rezgésű hullámoktól. Szabadkozott, amikor elárulta, hogy a kísérleteket részben pálcával végezték. Számos pálcás mérésnek lehettem magam is személyesen tanúja, illetve még többről van tudomásom.

Az előbbiek abban különböztek, hogy a sungit lap teljesen, vagy „csak” nagymértékben csökkenti a káros sugárzások hatásait. Érdekes eset volt, amikor egy pálcás mérés tanfolyamon részt vevő ismerősöm azzal jött, hogy kimérték egy hely sugárzását, majd oda sungitot tettek és megismételték a mérést. Szomorúan tapasztalták, hogy a sugárzás mértéke változatlan. Javasoltam, azt kérdezzék a pálcától, káros-e az adott sugárzás az emberre és káros-e akkor, ha már ott van a sungit. Másnap örömmel újságolta, hogy rendben lévőnek találták a dolgot, valamennyien azt mérték, hogy a sungit elhelyezése után a pálca azt jelezte, a sugárzásnak nincs káros hatása.